Egy pisztollyal a világ ellen

Ny-ban vagy Los Angelesben
Drágán adja az életet
Megoldja a rejtélyeket

Fehér trikója mindig véres
Ruhájára nem igen kényes
Általában másnapos
A modora utálatos

Refr.:
Dzson Meklén az igazi Hős
Egyáltalán nem szégyenlős
Inkább nagyon rámenős
Vigyázz ,téged is szitává lő

Rágyújtana de nincs cigije
De mindig van alibije
A felesége is utálja
A házasságot szublimálja

Az utolsó golyó a tárban
Ő meg slamasztikában
Mindig csak csinálja a feszkót
Inna egy jó eszpresszót

Nevetni kell

Nevetni kell ,ennyi az egész
Nevetni,röhögni,kuncogni,hahotázni,mosolyogni,
De hogyan fogok holnap nevetni,ha ma még mosolyogni sem tudok??????
How will i laugh tomorow,if i cant smile today??.??
Persze:szar az élet….minek örüljek?????
Teszem fel a kérdést, jelzem jogosan!
Néha annak is örülök hogy élek…..
Nekem könnyű mert annyira félek a haláltól h öngyilkos

nem leszek! Soha!
Örülök egy jól sikerült képnek
Egy jól eltalált szövegnek
Egy finomra sikerült zöldség levesnek
Az év végi prémiumnak
Pénteken a feleségemnek,mert nem láttam egész héten
Ha nem ragadok be a sárba terepen
Meg ilyesmi
Nem nagy dolgok….nem kell mindig nagy dolgokra gondolni
Apróságok melyek megszépítik az életemet
Apróságok melyek örömöt adnak
Mert a lényeg a részletekben van…
A lényeg gyakran nem látható
De tudom h itt van bennem…
Tudom….
De néha nagyon nehéz kibányászni
Nagy munka és energia magamra erőltetni egy

kis vidámságot, egy kis jó kedvet
Főleg mikor csoszogó fos csiga vagyok
Mikor fáj mindenem és 1000 éves teknősnek érzem magam
Amikor elhagy a hitem és értelmetlenné válik a létezés
Lejövök az életről,lejövök magamról
De van bennem tartás meg kitartás
You cant bring me down!!!!!

Nevetni kell
Nevetni, röhögni, kuncogni, hahotázni,mosolyogni!
Mert enélkül szart sem ér az élet!!!!!!

1 világítótorony
2 óceán
4 ember
És fájdalom és gyönyör
És szenvedély és szenvedés
És hazugságok és fél igazságok
És Vágy és szerelem
Élét és halál
Elengedés, ragaszkodás

Minden amire vágyom és minden amitől rettegek
A kis dolgok amiket magam mögött hagyok
És a nagyok amiket cipelek egy életen át
Elnyelnek a hullámok vagy felemelnek nem mindig rajtam áll
De hogy feladom vagy küzdök az tőlem függ

Mert én tudom milyen túl messzire menni
Túl részegnek vagy túl gyávának lenni
Túl közel kerülni valakihez
vagy távol magamtól

Miközben én csak elképzeltem a szivárványt ,
neked már a kezedben volt
Én csak a sarlót látom
neked meg ragyog a telihold

Józannak maradni az őrületben
Megfontolt lenni a szerelemben
Tudni hol a határ
Átlépve azokat nem tudom mi vár…

Költözhetek bárhová
Magamat magammal viszem
Érzéseim a bőröndben
Nincs menedék

Választani,döntést hozni
Vállalni a következményeket
Szembenézni a valósággal
Elköteleződni és harcolni érte a végsőkig

Mert én tudom milyen magányosnak lenni
Túl részegnek vagy túl gyávának lenni
Túl messzire menni vagy el sem indulni
Túllőni a célon vagy meg sem célozni

Miközben én csak elképzeltem a szivárványt ,
neked már a kezedben volt
Én csak a sarlót látom
neked meg ragyog a telihold

Míg én a nagyvilágot jártam
Te otthon ültél
De így is egymásra találtunk….
Ez nem a véletlen műve….
Mi ez ha nem a végzet?

Sorsok,életek,remények
Vágyok,álmok,képzeletek
Kikötők,állomások,repterek
Falvak,városok,szigetek

Elindulni,úton lenni,megérkezni
Megérkezni….
Beteljesíteni azt amire születtem…

Miközben én csak elképzeltem a szivárványt ,neked már a kezedben volt
Én csak a sarlót látom neked meg ragyog a telihold!

Belenézek a visszapillantóba
És meglátlak téged
Felzaklatod beteg elmémet
Tolatnék,rohannék
Mindent odaadnék
Csak lehessek veled
Megint,újra!
Újra,megint!
A múlt vihara homlokon legyint
Fáj…
Újra,megint
Megint,újra
Gyávaságom falai mögé visszavonulva
Elbújok,riadót fújok
Megint,újra
Mindig és mindenkor
Mindenhol,bármikor
Ha rám talál ez az érzés
Menekülnék
De akkor megint eltévednék
Veled vagy nélküled ….
Teljesen mindegy
Előlről kezdem
Megint,újra
Minden sémát felrúgva
Eltaposva
Magamból kifordulva
Üvöltve,ordítva
Pillanatnyilag meghàborodva
Újra,megint
de màr csak legyint….
Manapság ritkán nézek a visszapillantóba
Téged sem láttalak egy ideje
De egy gombnyomással életre keltelek
És megint és újra…

44 lettél de pont időben érkeztél
Nem számit honnan jössz,mit csináltál csak egy dolog:

most itt ülsz melettem
Itt vagy melettem
természet ellenes az a természetesség ahogy itt vagy velem
A lelked örökfiatal akárcsak az enyém
A szemedbe nézek és semmitől sem félek
Mert január óta új időszámítás van
Voltál te voltam én és
Most már vagyunk MI
Mi ketten
A két fél aki együtt egy egész
Helli és Szelli
A két szivecskés emoji
A pornósztár és a szexterminátor
Pukkandúr és szellent irtó
A 2cuki akik szerelme semmihez sem fogható
Földöntúli gyönyörök kertje minden együttlét
Két ember aki gyakran egyre gondol
Két törött szív aki most együtt keresi a ragasztót.
Nem tudom mi ez
Nem tudom hogy van ez
Nem értem mi ez
Nem értem hogy van ez
Csak nézlek könnyes szemmel bármit is csinálsz,mindegy
Csoda ahogy teszel-veszel
Megérint a mosolyod
Minden szerelmes szavad
Szeretem a szenvedélyed
Élvezem amit élvezel
De el kellett h engedjelek h újra rád találjak
Mert szerelmünk minden vihart túlélt
Legyőztük az akadályokat
Mi ketten….
És hálát adok minden reggel az istennek h egymásra találtunk
Kaptam egy társat egy barátot egy szeretőt..egy mindent és egy mindenest egy személyben és ez TE vagy
TE vagy drága kis M&M a kék cukorka
Amely a szìvemben olvad nem zsebemben

Életem szimbólumai
Magam vagyok
Teljesen magamba fordulva
Őrült gondolataim véresre kaparják agyam felszínét
Mint a kígyó mikor vedlik, én is levetkőzném magam
Kibújnék a bőrömből
Hátra hagynám énem
Futnék,rohannék, menekülnék
Mindentől távolra
Ne lássak,ne halljak ne érezzek
Ne éljek…..
Nem, ezt nem
Ezt nem lehet
Egy összegyűrt buszjegy
Egy 3 percig rágott rágó
Egy zéro kóla kupakja
Egy biléta a kulcstartón
Ezek a szimbólumai életemnek
Minden óra más időt mutat
A káosznak itt van az új otthona
Idegen vagyok a saját életemben
Dúl a harc,zajlik a haború
Csatát vesztek,csatát nyerek
Döntés képtelenség
Tehetetlenség
Fizikai fájdalommá fokozódik
Stop tábla jelez,piros lámpa villog
szirénák harsognak
Eddig és ne tovább
A gyűrű az újjamon
Egy őszinte szó
Egy tiszta ölelés
Egy megírt szöveg
Egy szelet rántott hús
Életem szimbólumai
Ha elérem a mélységet onnan merre visz az út?
Ha lent vagyok onnan van-e kiút út?
A kétségbeesés legyőzi a józan észt
Az ismeretlen veszélyes
Az ismert kockázatos
Bele lehet halni….
De már nem kell
Már túl lehet élni
Egy foci meccs amin elalszom
Egy mikrofon amibe beszélek
Egy dupla eszpresszó 4cukorral 2 tejszínnel
Egy buszon hagyott gondolat
Egy természet fotó
Egy simogatás a kutyáimnak
Egy kinyújtott kéz
Egy megélt pillanat
Ezek mind életem szimbólumai

Nézd a csendet, ahogy hullámzik
az idő tengerén
Alattunk néma szakadék
Felperzselve a mocsarakat
Felégetve a hidakat
Felébred egy régi átok
A Fekete Angyal újra él
emlékezz a halálra
a pokol egy kis sarkában ahol
nincs megváltás remény irgalom
csak az elviselhetetlen végtelen jelen
A két világ határán nincs kegyelem
A múlt megelevenedik
minden mozdulatban
Sötét és felkavaró ahogy
megszállotként űzi hajtja
a térképet mert ez a dolga
pusztulás marad utána
ahogy elfordul az élettől
A halál csókja az ajkamon
kiszívja minden erőm
begyűjti a lelkekemet
aztán tovább áll
Új áldozatok után kutatva

Megismertelek, szembe jöttél de nem is mertelek, felfedezni akartalak

térképet rajzolni tenyeredbe
de te azt mondtad:ez az összetört remény én

inkább azt ez a vérző szerelem
De az igazi szerelem azaz mikor verset írok a testedre,

te meg levakarsz magadról mintha leprás lennék
Elmosogattam magamtól aztán megkérdeztem tőled:

újra írod a történelmet velem?
Őszinte lehetsz de hazudni érdemesebb,érdekesebb

mert olyankor egy világ omlik össze bennem
Kitépem a kezedből a tollat…inkább én írom le:szeretlek!
Ja, hogy te búcsú levelet akartál írni….gratulálok..megint félre éreztem azt amit sehogy máshogy nem lehetett érteni…
Valahol máshol vagy, látlak de nem talállak,valaki másnak valaki más vagy…
Elhatároztam, hogy a szemedbe nézek és bekövetkezett amitől féltem:megláttam magamat..
Veled vagy nélküled, se veled se nélküled, velem vagy veled,

veled vagyok Én, nélküled nem én vagyok,
én vagyok melletted,benned,körülötted mègis megkövülten

állok és hallgatom ahogy ordítassz velem
Csak a távolság épül kettőnk között,mélyül a szakadék,óvatosan lépek bele-nehogy felébresszelek-aztán csak zuhanok becsukott szemmel,védő háló nélkül,tompítom a becsapódást,hogy mikor felébredsz ne összetört testem darabjain kelljen kimenned a fürdőbe
Te voltál a little 15 én meg egyszerűn csak vörös”lombos

gesztenye fák alatt eladtál és én eladtalak”
Az egyik szigeten ismertelek meg igazán,két kisfröccs és két-rockdiszkóban elüvöltött motherfucker között-de én már akkor tudtam,hogy nem anyádat akarom hanem téged :örökre
Megérteném ha nem értenél és elfogadnám hogy nem

fogadsz el de hogy örökké azt kritizálod amit

csinálok az kritikán aluli
10nap a paradicsomban de az is véget ért egyszer,

elmentél én meg ott maradtam egy üveg

vodkával a kezemben
A legvégén úgyis megszakad a szív mielőtt te

megszakítod a vonalat
Veled lenni pont olyan mint egyedül lenni
Vitatkozni veled nem érdemes,vitatkozni magammal felesleges…úgyis mindig neked van igazad
Fogom a kezed,te meg fogod magad
és átgázolsz rajtam mintha ott sem lennék
Aztán most itt vagy TE.mindig
Mikor nem vagy velem akkor is velem vagy..
Csak ülök nézem ahogy dolgozol
Maga a megtestesült gyönyörűség
1000évszak egyetlen mosolyod
Veled még a csend is izgalmas
Szeretem azt a bizsergést amit akkor érzek

mikor a szemedbe nézek
Szeretem hogy minden mondat végére odateszed hogy

szerintem
Szeretem hogy beszélgetés közben mondandódat

nyomatékosítod egy az bazdmeg az szófordulattal
Szeretem hogy soha nem felejted el elküldeni sziveket

azokat a kibaszott sziveket
Szeretem h neked is a vad fruttik a kedvenced és

ha szemben állunk a nappal minden a helyére kerül
De gyűlölöm mikor elmész mert elviszel mindent
Gyűlölöm mert itt hagysz és nem hagysz itt semmit
Gyűlölök minden napot órát percet mikor nem tudom

elmondani hogy hogy…és hogy mennyire

 

P.S.I love you
Utóirat: szeretlek
Szeretem hogy beszélgetés közben mondandódat

nyomatékosítod egy az bazdmeg az szófordulattal
Szeretem hogy soha nem felejted el elküldeni sziveket azokat a kibaszott sziveket
Szeretem h neked is a vad fruttik a kedvenced és ha szemben állunk a nappal minden a helyére kerül
De gyűlölöm mikor elmész mert elviszel mindent
Gyűlölöm mert itt hagysz és nem hagysz itt semmit
Gyűlölök minden napot órát percet mikor nem tudom elmondani hogy hogy…és hogy mennyire

P.S.I love you
Utóirat:szeretlek

Jóóó reeeegggelt Nagasaki!!!!
Felhőtlen reggelre ébredtünk ma-ez nem kicsit fogja

befolyásolni az elkövetkező sok évet és
sok generációt. Sőt az egész világot, hisz világ rengető eseményeknek lehetünk tanúi néhány óra
múlva.
11⁰²kor egy dagadt ember látogatását fogjuk érezni.

Égből fog pottyanni, de nem lesz
mesés….Hőhullám követi és felhősödés….

sőt mondhatnám azt is h forró lesz a talaj a lába alatt.
Aki tud vonuljon árnyékba, fedezékbe!
Hoppá…jut eszembe: nincs menedék…
„Csak egy ugrás a sugár úgyis utolér „
Az ítélet napja 75 évvel ezelőtt már eljött
És nem a gépek okozták,hanem az emberek
Nem a gépek, hanem az emberek
Az emberek…..

Pillanat felvétel az életről
ahogy kattan a gép
Várni ahogy készül a kép
aztán szembe nézni vele
egy másik szemszögből
és félre tenni mert túl-
nyomasztó valóság- morzsák
egyszerű keserűség kapszulák
ahogy belém ragadnak csak egy villanás
Ijesztő igazság,hogy az élet fáj..néha ennyire
Ha kimondom még jobban
Egy mondatba sűrített őszinteség
ahogy a félre tett érzések félve a felszínre törnek
utat keresve a félig emésztett gondolatok között
a magány”magánsivatagán”keresztül
amiben a lélek elmerül
Ez a pillanat lehet,hogy örökké tart
vagy csak képzelem,hogy a képzelet

furcsa játékot űz velem
Én néha eltévedek saját képeim közt
És néha elvesznek bennem a képek
Az élettel szembe nézek
De félek:
„Ha rosszul érted félre
az egész nem jelent semmit”